2009. szeptember 30., szerda

Zsófi számokban :)

Zsófi tegnap féléves lett, így komoly méricskéléseken esett át. Ugye féléves korra kellett megdupláznia születési súlyát, ezzel nem volt gond, rá is húzott egy jó kilót. No de lássuk a számokat:

Súly: 9060 g (születéskor: 3940 g)
Testhossz: 72 cm (születéskor: 52 cm)
Fejkörfogat: 44 cm
Mellkörfogat: 47 cm

Ezekből gondolom az első kettő informatív, de a teljesség kedvéért leírtam a többit is. ;)

Kirándulás és védőnéni

Tegnap Tatán jártunk családi ügyben. Nem emlékszem, jártam-e már ott korábban, de most rácsodálkoztam, milyen szép, hangulatos kis város. Régi házakkal, malommal, gyönyörű, nem is kicsi tóval... a tóparton ért bennünket az alkonyat, szinte giccsbe hajlóan szép volt, ahogy a tóparton álló várat és a vizet megszínezte a lemenő nap... :) Mennyi szép kis kirándulóhely van itt a közelben...

Ma járt nálunk az új védőnénink. A régi csak helyettes volt, ezért mindig nekünk kellett menni Hozzá, most ez az új kijön hozzánk, amit nem bánok.
Elég vicces helyzet volt, friss diplomás leányzó, jó egy tízessel fiatalabb lehet nálam. Magázódtunk... bár ehhez a helyzethez már hozzászoktam félig-meddig, a könyvtárban kutatószolgálat alatt is jópár főiskolással magázódtunk. Amúgy kedves volt és felkészültnek tűnt, beszélgettünk kicsit a hozzátáplálás rejtelmeiről és kitöltött egy tesztet arról, mit is tud már Zsófi, amit egy félévesnek tudnia illik. Átment a vizsgán, huhh. :)

2009. szeptember 28., hétfő

Ma nyűgös napunk volt. Először Zsófinak, aztán miután szinte egész nap nem lehetett letenni 5 percnél több időre anélkül, hogy nyűgösködni ne kezdett volna, már nekem is. Ráadásul délelőtt nem is mentünk le sétálni, mert takarítós napot terveztem (részben sikerült is).
Délutánra már annyit sírt, hogy a kiborulás határán álltam... amikor végre nagy nehezen elaludt volna, a postás hozott egy ajánlott levelet, és jól felkeltette. :( Szerencsére végül jött Anyu, levitte Zsófit sétálni, majd a porszívózást befejezve mentem én is Utánuk. A levegő jót tett mindkettőnknek...
A napnak komoly tanulságai voltak. Több levegőzés kell a kismanónak, főleg, míg ilyen szép az idő. És nekem sem szabad olyan komolyan vennem a házimunkát.

2009. szeptember 27., vasárnap

Szüret

A hétvégén szüreteltünk Badacsonyban, férjem szüleinél. Mióta ismerjük egymást, idén tudtam kivenni leginkább a részemet a munkából, tavaly már ott figyelt Zsófi a pocakban, plusz ronda hideg volt, tavalyelőtt pedig torokgyuszival feküdtem...
Idén nagyon kellemes volt a szüreti hétvége, határozottan jól esett kiszabadulni a városból a jó levegőre, egy kicsit természetközelibb környezetbe. Zsófinak kitettünk a kertbe egy pokrócot, rá a habtapi polifoamját, ott kapálózhatott kedvére. Leginkább a fűszálak érdekelték, azokat akarta elérni mindenáron. :)

Már biztonsággal forog hátról hasra, bárhová leteszem, egy percen belül hason van. Villámgyorsan keres magának egy érdekes célpontot, és elindul megszerezni. Még terpeszpelusban is... :) Néha alig tudom pelenkázni, mert a pelenkázón is pörög-forog... hasra vágja magát, és elindul a kencék felfedezésére.

2009. szeptember 25., péntek

Éljen az ősz!

Azt hiszem, öregszem. Megszerettem az őszt. A nyári kánikulában sokszor itthon gubbasztottunk Zsófival, mert az erős sugárzásban nem mertem napközben kivinni. Este meg már ugye nyűgös. Most ebben a kellemes langyos-napsütéses-őszillatú szeptemberben vihetem bátran, és én is szívesebben megyek ki (a várandósság előtt fázós voltam, hát azóta nem, sőt). Nem izzadunk össze a hordozókendőben sem, és amikor megcsap az őszi levelek illata meg meglátok néhány gesztenyét, cserkész-nosztalgia tör rám, és úúúúgy mennék kirándulni! Például a Bakonyba. De lehet, hogy a Püspökerdővel kezdjük majd. Éljen az ősz! :D

2009. szeptember 24., csütörtök

2009. szeptember 23., szerda

Megkönnyebbülés :)

Túl vagyunk a mai rettegett ortopédiai kontrollon. Egy hónapja csináltak Zsófinál csípő röntgent (korábban csak ultrahang volt, mely szerint minden tökéletes...), ahol is megtudtuk, hogy nincs rendben a csípője fejlettsége. Szigorú, 24 órás terpesznadrág-használatot írtak elő, és ha nem javul, kengyellel fenyegettek. Hát, gondolhatjátok, egy féléves, izgő-mozgó, átfordulni és ülni tanuló gyerek, hogy alig bírjon mozogni... áááá.

Istennek hála szépen javul a csípője, bár korántsincs teljesen rendben, de sokkal jobb, mint 4 hete! Tovább kell hordania a terpeszpelust és 2 hónap múlva újra kontroll! Hmmm, a legnagyobb terpeszpelus méretet is kezdi kinőni, de majd megoldjuk...

(Zárójelben: már negyedik alkalommal csináltam/tuk végig Zsófival a gyerek-ortopédia rendelés tortúráját. Hogy miért nem bírják ezt a rendszert gyerekbarátabbra kialakítani??? 12-re kell odamenni sorszámért, a rendelés fél 1-kor kezdődik. Rengetegen vannak egy szűk levegőtlen folyosón pár hetes babákkal is. Mi röntgenre mentünk múltkor is, most is, végig kellett várni, míg a mi sorszámunk következik, bementünk, meg se nézték a gyereket, hanem rögtön átküldtek a szomszéd folyosóra röntgenre. Vissza a rendelésre, megvártuk míg majdnem mindenki végzett, akkor mondták meg az "eredményt". Miért nem lehet időpontra menni, vagy legalább a röntgenre időpontot adni???)