Brrrr, itt a tél. Most már értem azokat, akik egy-két hete még bőszen mondogatták, hogy addigmenjeteksétálnimígjóidővan... ;) Zsófim nem az a típus, aki elvan itthon levegőzés nélkül, muszáj kidugni az orrunkat ebben a hideg-szeles időben is, ami komoly logisztikai feladat. Először is meg kell találni az alkalmas időpontot, amikor a körülményekhez képest a lehető legjobb idő van, és mire leérünk, még mindig nem kezdett el esni. (Volt már ilyen.)
Azután el kell dönteni, hogy mit adjak a gyermekre, ami kezdő anyukaként nem is olyan egyszerű. Végül fel kell öltöztetni az üvöltő gyermeket (utál öltözködni és amúgy is nehezen viseli a készülődés minden formáját - ő rögtön indulna). Aztán pedig rájön az ember, hogy ő maga még nem öltözött fel a sétához, így gyorsan magára kap valamit, épp amit talál. Na ebben már fejlődtem, először én szoktam felöltözni, aztán izzadva elkezdem készíteni a csajszimajszit. Ez a jobb megoldás.
Tudom, tudom, amikor már járni is fog Zsófi, sokkal bonyolultabb lesz a művelet. Pont a napokban olvastam egy mamamis kismamatárs blogjában, hogy visszasírja a fekvőbabás időket. ;)
Tegnap megérkezett a hordozótakarónk, így már kendővel is ki tudunk menni, szuper macskafülsapi is van hozzá, majd teszek fel képet is, mert zabálnivaló benne a Kicsilány!! :) Ma ki kellene mennünk boltba, ha holnap szeretnénk valamit ebédelni, lehet, hogy mindjárt fel is avatjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése